Huhh... végre megírtam az OSzAKÉ-s bejegyzést. x3 Eltartott egy ideig, mert kics*szett velem a technika. Míg ezt a problémát orvosoltam (hehe, orvosoltam, ez jó xdd mindjárt megtudjátok, miért), addig a félkész bejegyzést WordPad-ba mentettem. Amúgy csak úgy mellékesen, nekem még szerdáig suli volt. Csak hétfő reggel lekéstem a buszt. A beszélgetés valahogy így folyt:
Apa: - ORSI, keljél~ *álmosan*
Soracchin: - Apa, 6 óra van... *szintén álmosan*
Apa. - Naafrancba, akkor... LEVI~ *ismét csak álmosan*
Szóval ez így nagyszerű volt. :"DDDD Apum elkezdett gondolkodni, hogy erre a két napra érdemes-e már visszamenni. Nem, mondtam, hát persze, ugye. xD Csak nem vágom magam alatt a fát. :3 Meg amúgy sem hazudtam, hisz' hétfőn-kedden rövidített óráink voltak (minden bizonnyal, mert ugye én nem voltam x3). Tehát apa azt mondta, majd kamuzunk valamit az orvosnak és ő ad igazolást. Aha. Álmainkban. x3 Ez a dolog korántsem olyan egyszerű ám! x3
Olyan fél 12 körül elindulunk nyugodtan, szépen, lassan, van egy fél óránk odaérni... Még beszaladunk a patikába is... DÉL VAN! Szaladunk, még jó, hogy a patikától vagy 50 méterre már az orvosi rendelő van... Szerencsére a doki még ott van. Az előzőleg megbeszélt tüneteket mondom: láz, hasmenés, izomfájdalom, általános levertség és bágyadtság... Erre az orvos azt mondja:
- Nagyon sápadt vagy, meg mintha le lennél fogyva... kéne csinálni egy vérvételt, gyertek vissza holnap fél nyolcra...
Hee? O__o xDDD Hát, jól van, ha már belementünk, viseljük a következményeit... Másnap apa elviszi öcsémet a buszhoz, én még szunyókálok... "ORSI, TE MÉG NEM ÖLTÖZTÉL FEL?" *ez van reggel hétkor* Na, spurizok, felveszek egy nadrágot, pólót, pulcsit már nem is viszek, csak ráveszem a dzsekimet... Egy kicsit futunk is, mert van 10 percünk odaérni... Hát, kb. 35-kor érkezünk meg, de AZ ORVOS MÉG SEHOL! >3< Na, amíg megjön, apa kimegy cigizni én meg elrendezem a virtuális dögjeimet telón (Pou, Boo x3), aztán háromnegyedkor nagy kegyesen befárad a doki. Vagy hatan vannak előttünk, mind vérvételre.
(Aki fél a tűtől vagy nagyon gyenge idegzetű, inkább ne olvassa tovább, csak szólok. x3)
Oké. Bemegyek, leülök az orvos előtti székbe, nyújtom a jobb karom... Azt mondja, nézzük a balt. Ok, mutatom a balt. Beleszúrja, de "elugrik a vénám". Jó, ez nem megy, kihúzza. Jön a jobb. Beleszúrja. Hát megint nem tudja "elkapni" a vénám. A doki már hót' ideges, kérdezgeti: "Amúgy te ezt végignézed?" Mondom, büszkén: "Ja! *^*" (Nem félek az ilyen dolgoktól.) Aztán olyasmi a vége, hogy a tű mellett folyik ki a vérem. .-. Akkor már kissé megijedtem. owo
(Már lehet tovább olvasni. :3 x3 A lényeg, hogy mindkét kezemből megpróbálta, de egyikből se tudta levenni a vért. owo)

-hirtelen témaváltás-
A múltkor, őszi szünetben is eljött hozzánk, de csak úgy, szó nélkül. Az anyja se tudott róla. xD Mi is csak akkor tudtuk meg, mikor nagyanyám kinézett a teraszajtón és elküldje a p*csába a szomszéd Pityit, akit mindig idehoz az ég, és olyan hírekkel rukkol elő, mint pl. XY meghalt (a kérdéses emberke köszöni szépen, jól van), holnap nem lesznek nyitva a boltok (ezt mondja március 14-én) és hasonlók. Viszont Pista helyett Alexet találja az ajtóban. Úgy telefonált rá Izára (keresztanyámra), hogy "Szia, itt vagyok Gabiéknál!" x3 Aztán kitett az asztalra 3000 Ft-ot, hogy rendeljünk már pizzát. O.o xD Szóval nem unatkoztunk, míg azt kerestük, hogy kik hoznak ki pizzát ide, az Isten háta mögé. x3
Na de most megyek, mert apa füvet nyír és segítek neki a gyomot kihúzgálni, amit a fűnyíró már nem bír el. x3 Sayonara~ :3

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése